A közgazdászok reménykednek abban, hogy az Egyesült Államokban végül puha landolás következik be, és a Federal Reserve kamatlábai csökkennek. Ha ez így lesz, akkor a betonbiztosnak hitt összefüggés a recesszió és az infláció gyors csökkentése között megdől. Persze még nem vehetjük ezt az optimista szcenáriót biztosra.
Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.
A Federal Reserve jegybankárai decemberi ülésükön arra a következtetésre jutottak, hogy 2024-ben már valószínűleg sor kerülhet kamatcsökkentésre az Egyesült Államokban. A legutóbbi ülésen készült és szerdán közzétett Fed-jegyzőkönyv viszont nem sokat árul el azzal kapcsolatban, hogy erre pontosan mikor kerülhet sor – írja beszámolójában a CNBC.
Az éves török infláció decemberben elérte a 64,8%-ot, ami kissé meghaladta az előző hónapit, de éppen csak elmaradt a közgazdászok előrejelzéseitől. A pálya megegyezik mind a központi bank, mind a kormány előrejelzéseivel, ami eltér a Törökországban szokásos túlzottan optimista prognózisoktól. A közelmúltbeli 50%-os minimálbér-emelés kockázatot jelent, mivel az infláció a központi bank várakozásait meghaladóan felgyorsulhat – írja a Bloomberg.
Meglepő fordulatot jelent, hogy az inflációs ráták a vártnál gyorsabb ütemben csökkennek világszerte, ami fordulatot hozhat a központi bankok két éve tartó, az eszkalálódó áremelkedés elleni harcában. Ez a fejlemény felerősített azokat a várakozásokat, hogy a központi bankok 2024-ben a kamatcsökkentés irányába fordulhatnak, hogy támogassák a gazdasági növekedést – írja elemzésében az Independent Commodity Intelligence Services.
Japánt sok éven át messziről elkerülték a globális részvénypiaci befektetők, annak ellenére, hogy még mindig a világ egyik legnagyobb gazdasága, világszínvonalú cégekkel és egy régi, jól szervezett részvény piaccal, melynek kapitalizációja második legnagyobb a világon. Az értékeltségek ugyan jó ideje alacsonyak voltak, de az ország neve összekapcsolódott a deflációval, a lassú növekedéssel és a részvényesek érdekeivel keveset törődő vállalatvezetési kultúrával. A japán gazdaság beleragadt egy alacsony, időnként negatív inflációval jellemezhető egyensúlyi állapotba, ahol a cégek jó része hatalmas pénztartalékokat halmozott fel anélkül, hogy ezt bármilyen formában a részvényesek szolgálatába állították volna. A befektetők hozzáállása Japánhoz az idén elkezdett megváltozni. 2023-ban rekord beáramlás volt tapasztalható az amerikai japán ETF-ekbe, a Nikkei pedig az egyik legjobban teljesítő tőzsdeindex volt. Olyannyira, hogy az értéke újra megközelítette az 1990-es évek eleji buborék idején elért csúcsát.
16 és fél év börtönbüntetésre ítélték Sun Guofenget, a kínai jegybank volt tisztviselőjét megvesztegetés, államtitkok kiszivárogtatása és bennfentes kereskedelem miatt.
A várakozások szerint jövőre sokkal jobb lesz a gazdasági helyzet Magyarországon, de a jövőt sok bizonytalanság és kockázat övezi: arra voltunk kíváncsiak, melyek a legfőbb kockázatok, makroelemzőket kérdeztünk erről. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek, hogy az infláció magas szinten ragadásának nagy a veszélye, akárcsak annak, hogy a reálgazdasági teljesítmény is csalódást okoz jövőre. Emellett kívülről is érhetik sokkok a magyar gazdaságot.
Aki nem tanul a válságok korából, az a konjunktúra idején is legfeljebb a szerencsében bízhat. Bár a monetáris lazítást már javában árazza a piac, egyelőre csak a befektetők mozgatják a tőkét a kötvényektől a részvények felé. Mire az alacsony kamatok megérkeznek a reálgazdaságba, addigra várhatóan nagy mennyiségben hozzáférhető lesz az uniós pénz is, ezzel együtt a pandémia és a háború előtt látott lehetőségekre, kitörési pontra alighanem 2025-ig várni kell.
A 2023-as évet még extrém magas, 18 százalékos irányadó kamat mellett kezdte Magyarország, majd az infláció csökkenésével és a forint stabilizálódásával az év második fele már a kamatcsökkentésekről szólt. Ez pedig várhatóan 2024-ben is folytatódik, legalábbis az év első felében biztosan, utána pedig a további inflációs kilátások fényében dönthet a jegybank.
Olaszország irányadó kötvényhozama 15 hónapos mélypontra esett, annak ellenére, hogy a központi bank tisztviselői igyekeztek megfékezni a kötvénypiaci ralit.
Az év vége szükséges alkalom az eddigi folyamatok és a várható feladatok átgondolására. A 2022-es lezárt évről már megvannak az adatok, a különös 2023-as esztendőről még nincs teljes képünk, de a makrogazdasági viszonyok már aránylag tisztán látszanak. Az európai dezinflációs trendet – magasabbról és megkésve ugyan – követjük, a recesszióból immár kikerültünk, a tavalyi ijesztő egyensúlytalanságok enyhülnek. A politikai kockázat továbbra is nagy és a gazdaságelemzés számára nehezen kalibrálható, a hirtelen fordulatok lehetősége miatt különféle szcenáriókra kell készülni.
Ahogy közeledik az év vége, a legtöbb befektető már a jövő évre tekint előre, arra próbálja pozícionálni portfólióját. Az alábbiakban azokat a piaci várakozásokat és a rájuk épülő narratívákat mutatjuk be, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor a jövő évi stratégiát tervezzük.
Két javaslatot tárgyalt ma az MNB Monetáris Tanácsa, mely végül egyhangúan döntött az alapkamat 75 bázispontos csökkentése mellett - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. A jegybank alelnöke kiemelte, hogy több területen is határozott javulás látszik a fundamentumokban és Magyarország kockázatíi megítélése is javult az elmúlt hetekben.
Javult a jegybank gazdasági képe, de továbbra is óvatos, körültekintő monetáris politikát lát indokoltnak - így értékelhető a jegybank kamatdöntés után ki adott indoklása. A mai 75 bázispontos kamatvágás után is a korábbihoz hasonló a monetáris tanács előretekintő iránymutatása: "A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről."
A várakozásoknak megfelelően újabb 75 bázisponttal 10,75 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülésén. Így az évet még 18 százalékon kezdő irányadó kamat az infláció meredek esésével jelentősen csökkent, és ez várhatóan 2024 elején is folytatódik.
Délután három órakor szokás szerint online háttérbeszélgetésen ismerteti az MNB keddi döntésének részleteit Virág Barnabás. A jegybank alelnökének szavait elsősorban a kilátásokkal kapcsolatban figyelheti árgus szemekkel a piac.
A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.
A Bloomberg 52 közgazdász bevonásával végzett felmérése szerint a Bank of Japan (BOJ) várhatóan fenntartja negatív alapkamatokat a december 19-én záruló, soron következő kamatdöntésekor. Bár a többség nem vár azonnali változást a rövid távú kamatpolitikában, a befektetők 2024-re már változást várnak.
Idei utolsó kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, az elemzők szinte egyhangúan újabb 75 bázispontos kamatvágásra számítanak, így 10,75 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Az infláció akár nagyobb lazítási tempóra is lehetőséget adna, azonban eddig mindig az óvatosságot hangsúlyozták, így meglepő lenne, ha most adnák fel ezt.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
